Könyvet írtam…és kiadom! 6.rész



A borítótervezés

Képek, szövegek, puha vagy kemény, fóliás vagy füles? Betűtípus, betűméret, elrendezések, színek, stílus, papír, és gerincméret. 🖋

 

Kiderült a meglepetés: a blog indulásával együtt folyamatosan dolgoztam egy másik projekten is: magánkiadásban megjelenésre került, június 30-án, első könyvem, A Lélek szirmai névvel. A kötetet ITT megrendelheted.

 

 

 

 

Ez inspirált arra, hogy magáról az alkotói folyamatról és a kiadás menetéről készítsek egy blog-sorozatot itt, a saját felületemen. 

 

Minden otthonra lel ezen a felületen, amit a saját bőrömön megtapasztaltam és tapasztalok folyamatosan. Hol kezdjük? Mik is egy könyv kiadásának lépései? Mely élményekkel és tapasztalatokkal, tanulságokkal gazdagszik az ember? Miért kezdődik a könyvkiadás után az  „igazi munka”? Végigmegyünk mindenen, lépésről-lépésre.

 

Mind tudjuk, mennyire fontos egy ízléses és vonzó, a belső tartalomhoz, és műfajhoz is illő borító, mert az is nagyon sokat jelent az értékesítésnél.

 

Múlt bejegyzésben ott hagytam abba, hogy két kontaktot kaptam meg egyszerre. Mivel, valahol tényleg mindhármunknak egyidőben kellett összeműködni. Én, a borítótervező és a tördelőszerkesztő.

 

A munkafolyamatok egymásra is hatással voltak, ahogy megtapasztaltam, és végül átláttam ezt a rendszert: egyrészt a könyvméret, majd a kialakult gerincméret fontossága, másrészt a grafika miatt is.

 

Mindegyik kontakt Ingridtől jött, rám pedig vártak a gondolatok. El is öntöttek egyből, merthogy zajlottak az események. Mindenen gondolkoztam egyszerre.

 

A borító terve és alapvető kivitelezése (ami végig maradt, csak alakítgatva lett később- vagy paraméterekben, vagy mert én akartam ezt-azt megnézni) alig két hét alatt kialakult, de ezen hármas „kapcsolatom” két hónapig tartott, mire minden összeért. Ahhoz képest szerintem, így sem sok idő volt. Bár nincs összehasonlítási alapom.

 

A borítóval, érthető okok miatt, (mert kettő oldal, esetemben plusz két 66 mm-es fül) gyorsabban haladtunk, így kb. ott találtam magam, hogy az első bemutatkozó levél és a könyvről való egyszeri levélváltás után, a tervező az első hétvégén jött az első skiccel.

 

Így ismertem meg Németh Balázst, aki a borítómat tervezte és kivitelezte. Együttműködésünkre végig a gyors kommunikáció és megoldások voltak jellemzőek, gördülékenyen tudtunk haladni. Bár kellett Hozzám türelem, amit ezúton is köszönök, mivel több mindent kipróbáltam, a könyv címe is változott még az elején, szóval összesen a végére elég sok változat lett, bár mindig csak kisebb dolgokkal alakultunk a végső kivitelezés felé. Végülis, honnan tudja meg az ember, mi hogyan is mutat, ha nem próbálja azért ki, nemde?

 

Mindenképpen valami letisztult dolgot akartam ezúttal, az előző borítóm ugye egy illusztráció volt: egy kép, most Ő tervezte meg a grafikát, és hiába, csak egyszer beszéltünk a könyvről és a belső tartalomról, az első skiccét el is fogadtam, szóval nagyon ráérzett arra, amit szerettem volna ez alkalommal. Kivéve, hogy a háttér alap színárnyalatban, valami sokkal világosabbat képzeltem el. Először is jött bennem a kérdés, hogy használjak oda is valami képet, mennyire lenne jogtiszta az, megint fussak azzal is köröket? Mivel, viszont megtetszett az egyszerű, elegáns, első változat, azt hiszem, csak egyszer próbálkoztam valami rajzzal, de aztán el is vetettem az ötletet.

 

A borító alapszínét én találtam egy ingyenes tárhelyen, azt hiszem a pixabay.com-on böngészve, a háttér dekorok között, nagyon megtetszett. Amint ezt használta Balázs, már tudtam, hogy ez marad. Nem tudom megmagyarázni, de a föld és a nap színei egyaránt megvannak benne, a barnás-sárgás-fehéres árnyalatok abszolút érzékeltetik azt, ami számomra a Lélek színe. Nem tudom megmagyarázni miért, de számomra ez a szín, amit használtunk, tökéletesen megtestesíti azt. Ha lehetne elképzelni színt hozzá, vagy színnel ábrázolni, nekem ez lenne a Lélek színe. A foltokban maszatos sárgásbarnával érződik a mélység, egyébként az egész olyan fényes, napsárga és fehér; tiszta, mint maga a Lélek.

 

Egy árnyalattal halványítottuk csak, amennyiben jól emlékszem, illetve játszottunk (vagyis én akartam kipróbálni többfélét) a betűstílusokkal. A méretek és arányok mindig maradtak, míg eljutottunk a végsőhöz.

 

A borítóval nagyon jó ütemben haladtunk előre, és fontos volt, mert a tördelésnél használtunk a borítón látható grafikából is, és azt a betűstílust is, ami a borítón megtalálható volt, illetve egy olyan alapszínt, mely csaknem ugyanaz a borítón használt háttérszínnel. Mivel a könyvem oldalai át vannak hatva színnel, nem egyszerű fehérek. Így olyan lett az egész, mintha belemártottuk volna a Lélek színének tintájába. Muszáj, hogy harmóniában legyen a könyv. Illetve egységes.

 

Nagyon sokszor, sőt, Balázs tanácsai által voltam végig vezetve ezen a folyamaton. Alap elképzeléseim persze maradtak, de emellett, felhívta figyelmem az ISBN szám fontosságára, biztatott, hogy a hátsó fülre mégis kikerüljön a képem, neki köszönhető, hogy a hátsó borítón nem lett több szöveg, illetve, hogy a könyv címe mégsem kiemeltebb-félkövérebb ettől, mert gondolkoztam ezekben is. Jól tettem, hogy többször hallgattam hasznos tanácsaira. Nem hiába csinált már több mint 70 borítót- úgyhogy a munkafolyamat során többször ellátott jó meglátásaival, én pedig hagyatkoztam rájuk. Szorosan együtt kellett működni a tördelővel is, merthogy ő készíti a belső borítót, a belíveket, tőle tudom majd meg, hány oldalas lesz a könyvem, kapom a tanácsot, milyen papírt használjak stb. Ebből a gerinc is megállapíthatóvá válik, nagyjából. A gerincméretet neki is tudnia kell, illetve a tördelőnek is, és persze a nyomda, ami után pontos adatot tudunk, ők mondják meg, szóval jó összetett dologba csöppentem, igyekeztem lavírozni mindenki között.

 

El kellett dönteni a borító lapját is, hány grammos legyen? Fényes vagy matt papírból legyen? Használjak-e fényes fóliát rajta? Micsodaaaa??? Mondtam magamban. 😊 Nem is gondoltam, hogy ennyire részletekben gondolkozom majd, de ezek a teljes folyamathoz hozzájárulnak, és a végső, külső-belső összhangba kerülés, és igényes kivitelezés elengedhetetlen gondolkozási fázisai. Most már megtanultam!

 

Emlékszem, amikor Balázzsal a verseskötetek borításáról egyeztettünk, de én akkorra már szerelembe estem a füles kartonált borítóval- aminek hivatalos elnevezését szintén Tőle tanultam meg. 😊 Nagyon sok könyvet megnéztem itthon, és azt szerettem volna, hogy a könyvnek legyen mégis tartása és állása, tehát a puha fedelet elvetettem, a kemény fedelesről az előző kiadás miatt lemondtam, úgyhogy ez tökéletes volt. Ráadásul, több felület maradt kihasználni, hogy bemutatkozó, kedvcsináló szöveggel megtöltsem azokat, illetve, ahogyan Párom szemfülesen megjegyezte, jók lesznek a fülek könyvjelzőnek is. 😊

 

Amikor a borítóról gondolkozik az ember, a következő dolgokról kell dönteni: Magában, és egyeztetve olyan remek szakemberekkel, mint akikhez nekem volt szerencsém, esetemben, a borítótervezés folyamatában, Balázzsal ötletelve. 😊

 

Összeszedtem pontokban. Lássuk, én hogyan gondolkodtam, mik az általánosságok, és miket tapasztaltam, miket tanácsolnék nektek is, amennyiben könyvírásra és kiadásra adjátok a fejeteket. 🙂

 

  • Könyv mérete: Nálam vagy az A5, azaz a 148×210 mm jött szóba, vagy a B5- 13x18mm. Az előző kivitelezés brutál nagy volt, a 13×18 pedig túl kicsi, a tördelésnél nagyon sok lett volna az oldalszám, ami nyomdánál hátrány lehet, értékesítésnél viszont előny. (Drágábban tudod árulni.)  Én maradtam a középső, 148×210 mm-es méretnél.

 

  • Milyen legyen a kötés: Keménykötésű, puhafedeles vagy esetleg füles kartonált, mint az enyém? Versesköteteknél divat a keménykötés, de drágább is. A puha olcsó, viszont véleményem szerint inkább regényekhez való, melyek vastagabbak, nagyobb a gerinc, így eleve van tartása a könyvnek. Az én 108 oldalamnak is kell tartás, de a keménykötés felesleges, a puha pedig összerogyna. Bár talán papírminőségen is múlik, így a gerincméreten is, de ezért döntöttem a füles kartonált mellett. Két, eredetileg 8 cm-es füllel, ami változott 5 cm-es fülre, majd nyomdai paraméterrel 2x66mm-es fül maradt.

 

  • Mi legyen a borító grafikája? Elsősorban a belső tartalomhoz és műfajhoz tudod illeszteni. Választhatsz képet vagy illusztráció elkészítésével bízol meg valakit, hogy minél személyesebb legyen, ne vádoljanak plágiummal, vagy, hogy „csak letöltött egy képet”. Én ezért nem “képeztem”. A lényeg, hogy illeszkedjen az üzenethez, gondolkozni kell az Olvasók fejével, ne csak önmagunknak tetszen. Minél több embernek megmutatod alakulás közben, annál több szem látja, és véleményezi. Olyannak mutasd, aki nem elfogult. Én így tettem. Képviselje a rajz a könyved és azért valamennyire Téged is, a Szerzőt. Bár attól függ, min van a hangsúlyod. Pár tipp: az egyszerű néha több. Én, ezt követtem. Ezt is tanácsolták.

 

  • Milyen színt használjak? Tény: az Olvasók 70%-a jobban vesz meg világos hátterű könyvet, mint sötétet. A világos háttér nem zárja ki színek használatát. 😊 Az, hogy én miért választottam ezt, feljebb kifejtettem. Nézegetni lehet háttérszíneket az ingyenes oldalakon, pixabay.com, vagy, ha egy kép alap háttere megtetszik, azt is megmutathatod a terveződnek, és tudjátok alakítani.

 

  • Képet szeretnél használni vagy program által rajzolt grafika elég? Mivel az előzőnél használtam képet, nem voltam biztos, hogy itt elengedem ezt a gondolatot. Amint megláttam az első tervezetet Balázstól, tudtam, hogy nem kell kép, ettől lesz egyedi. Persze, manapság, már millió digitalizáló program van- rajzokat, képeket be lehet vinni és átalakítani. Nekem most annyira tetszett az egyszerűség, a letisztultság, és hogy mégis elegáns maradt. Ellentéte az előző kivitelezésnek. Ha az ember képet választ, két dologra kell figyelni: meglegyen a megfelelő méret, amivel lehet dolgozni, tehát a kockásodás esélye és a pixeles kép teljesen ki legyen zárva, legyen minőségi, illetve legyen jogtiszta a használatod. 😉

 

  • Betűszín, méret, stílus: Az első, amikor szembesültem vele, milyen jó, hogy szakemberre bíztam magam, ez a pont volt. Én játszadoztam volna mérettel, vagy stílussal, de Balázs felvilágosított, hogy ennek vannak szabályai. A könyv egysége a borítónál kezdődik. Tehát nem lehet összevissza betűstílus, sem méret.  A harmónia megteremtésére egységes betűstílus és méret illő a belső fülek szövegénél és a hátlapon. Valamint a legfontosabb az olvashatóság: színben, méretben, stílusban. A betűszínnel lehet talán játszadozni, de talán ott sem érdemes merésznek lenni. A színnek összeillőnek kell lenni a grafika színével. Ezért jó, ha az ember profihoz fordul, mert Ő majd tudja ezeket a trükköket.

 

  • Arányok-elhelyezés : Szintén bízd magad profira. Sokan, sokféleképpen dolgoznak. Én pl. a nevemet sem akartam rátenni, de ahogy Balázs itt elrendezte, és meg se kérdezte, nekem mégis egyből bejött. Úgyhogy, maradt a nevem. Van, aki legfelülre teszi magát, és középre a cím. Van, aki „minél kisebb a nevem, annál jobb” kategória. Több változat van, több elrendezési mód. A legáltalánosabb talán mégis, hogy maga a könyvcím, bárhol van, mindig picit nagyobb és vastagabb, mint bármi más a címlapon. Ami szerintem nagyon nem: az aláhúzás. Bőven elég, ha az előbb leírt dolgokkal emeled ki a könyvcímed, nem kell aláhúzás, az durván hangsúlyozás. Olyan, mintha kiabálnád: hogy “itt van, vedd már meg.” Ha cím-hátlapon kiemelsz, elég vastagabban szedni picit-bár, ne essetek hibámba, én is nagyon ki akartam emelni a címet, de jó, hogy hallgattam másokra; vagy ahogy nálam is van, lehet kiemelésképpen dőlten szedni egy-egy szót.

 

  • Gerincméret: Ez, ami nem rajtad múlik, és nem is Te mondod meg. Bár, Tőled fogják kérdezgetni. 😊 Függ a tördelő által megmondott oldalszámtól, a papír milyenségétől, grammjától, a borító milyenségétől, grammjától. Majd a nyomda megmondja a véglegest. Viszont! Gyanús, ha valaki, csak úgy mondja meg Neked a méretet, miközben nyomja. Neked, és a borítósnak, és a tördelőnek is fontos tudnia a gerincméretet, azt mindig előre megadják a fenti paraméterek bekérdezése szerint. A nyomda, a kivitelezés előtt megmondja Neked ezt pontosan, mert eszerint készíti el nyomdakész állapotba anyagait mind a borítótervező, mind a tördelőszerkesztő. Úgy fogod tudni Te is elküldeni ezeket gyártásra. Szóval, előbb van gerincméret, mint pl. akár mintapéldány is! Pl., nekem: 108 oldal, 300 g matt műnyomó borító, belívek: 135 g matt műnyomó papír. Nekem így 7 mm-es lett, de ez is valami. Féltem, hogy csak füzetnyi széles lesz, de szép tartása van, meg vagyok vele elégedve. Gondolkoztunk volumenizált papírban is, de kevés nyomda dolgozik vele, a 135 g műnyomón már nem látszódik át semmi, és szépek a lapok.

 

  • Ehhez igazodó szöveg elhelyezése: Minden gerincen ott van a könyv szerzőjének neve és a cím is. Persze, én sem maradok ki a sorból. A gerincnél is most tanultam meg, hogy mennyire fontos része a kivitelezésnek, ezért a színek kiválasztásán felül, nagyon fontos a gerincre kerülő szöveg megtervezése és megfelelő pozicionálása. Első az olvashatóság, második a design. Milyen irányba fusson a szöveg a gerincen? Hagyományosan alulról fölfelé olvasható. Nincs olyan, melyik a helyes, ezt mindenki maga kell, hogy eldöntse. A megszokott, hogy a gerincre kerülő szöveg középre van elhelyezve. Nálam is így szerepel.

 

  • Hátsó címlap szövegezése: Sokan ide tesznek képet magukról, részleteket a tartalomból, ajánlót a regényükhöz, kritikákat újságíróktól, véleményeket rajongóktól. Itt is fontos a megfelelő olvashatóság, és az arány. Én kérdéseket tettem fel. Azon kérdésekre válasz a könyvem. 😊 Figyelem! Többször nézd át, helyesírásilag javítsd, stilizáld, korrektúrázd. Fontos lektorálni ezt is, nemcsak a belívet, hiszen az Olvasó, ezekkel találkozik legelőször. Ha részletet emelsz ki, legyen a legfigyelemfelkeltőbb. Ezt a szöveget a legnehezebb összeállítani….mert ezzel ajánlod a könyvedet másoknak elolvasásra.  Fontos, hogy azért maradjon szellős, szerintem, nem kell teleírni a hátlapot, viszont jó ötlet, ha van közösségi oldal, azokat is feltüntetheted. 😊 A hátlap az, ami marketing. Vélemények- persze, nincs jobb, mintha az Olvasó mástól hallja, hogy azt neki meg kell vennie. Marketing a social media felületek. A kritikák. Valamint az is, ha magadról oda teszed a képed. Az Olvasó szereti meglesni a Szerzőt. Kezdő íróként ezekkel még nem nyomultam be annyira, talán később. 😊 Itt lehet hibázni, sokszor találkozok ezzel: hogy teleírják a hátlapot, vagy itt játszanak össze-vissza a betűmérettel és típussal- mint ahogy mára tudom: helytelenül.

 

  • Belső fülek szövegezése, méretezése, átnyúljon vagy ne a címlap rajza a fülekre? Gondolkoztam ezen. A gerincre semmiképpen sem lóg át, viszont a fülekre igen. Itt nem hagytam magam meggyőzni, mert szerintem az nézne ki furán, ha nem folytatódna, mivel, hiába fülek, és be vannak hajtva, ez a borító része, tehát folytatólagos, egyben van a borítóval. Ha kihajtjuk, így mutat egészet. A szövegeket a fülekre szintén én válogattam, szerkesztettem. Több felületet kaptam magát a tartalmat bemutatni, és ajánlani a könyvet, kifejezni az üzenetemet. A hátsó fülön pedig magamat mutatom be, és igen, ott vagyok, képen is……halványítva, effektelve, fotóst megnevezve. Így utólag nem bánom, tényleg szívesen „nézek” az Olvasóimra. Belső füleim szélesebbek lettek volna, de a nyomda nem bírta el, így lettek 66 mm-esek.

 

  • Borító kivitelezése: matt-fényes, mennyi gramm? Erről is kellett gondolkodni, miután kiujjongtam magam, hogy végre kész, maga a borító. Címlap-hátlap és mindkét fül. Így is csak több dolgot csináltam magamnak, igaz? Illetve, Balázsnak is több munkája volt így. DE hát a szerelem, az szerelem. Füles kartonált borító, két plusz füllel jár. 😊 Megbeszéltük, hogy ki, mit ajánl, mivel én, habár a tördelőm elmagyarázta…de nem tudnám megmondani érdemben, hogy mi a fényes és matt műnyomó papír között a különbség, így esett választás a matt műnyomóra, és a 300 grammra. A borító esetében. A belív 135 g-os maradt, matt műnyomó. A lapok valóban szépen olvashatóak, kellően vastagok, kellemes tapintásúak, igazán jó olvasói élményt nyújtanak. A borító is szép, fényes, mégsem ugranak le róla nagyon a színek, hanem tapintásra és minőségre is kellő igénnyel készültek.

 

  • Fényes fólia? Már az elejétől nagyon ajánlották ezt nekem. Mind Balázs, mind a nyomda mondta, hogy ezt így kell csinálni. Elfogadtam. Kivitelezésnél, szállításnál és „fogásra” is ad egy plusz többletet. Tényleg dob rajta. Nem bántam meg. A nyomda elmondta, hogy ma már alig születik könyv, enélkül. Tudjatok róla. 😊

 

Így született meg, másodjára A Lélek szirmai egy 148x210mm, füles kartonált ragasztókötéses, egyedi grafikájú, világos háttérszínű, 2x66mm-es fülesekkel ellátott, 7mm gerinces, matt műnyomó papírokkal készült, fényes fóliázott könyvként.

 

Köszönet a borítóért Németh Balázsnak és hálás vagyok minden tanácsért!

 

Mi a helyzet a belívekkel? Jövök a tördelési folyamattal!

 

 

képek: pixabay.com, saját

A sorozat előző bejegyzései ITT olvashatóak.



Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tetszik a tartalom amit nálam olvasol? Iratkozz fel, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót

 

Örülök, hogy Nálam jártál! Amennyiben tetszett az itteni tartalom, iratkozz fel hírleveleimre, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót