Könyvet írok! 1.rész

Gondolatok, inspiráció, elkezdeni írni… 

Kiderült a meglepetés: a blog indulásával együtt folyamatosan dolgoztam egy másik projekten is: magánkiadásban megjelenésre kerül első könyvem, A Lélek szirmai névvel😊 Hamarosan!


Ez inspirált arra, hogy magáról az alkotói folyamatról és a kiadás menetéről készítsek egy blog-sorozatot itt, a saját felületemen 😊 Minden, mondtam, amit saját bőrön megtapasztalok, itt otthont kap. Hol kezdjük? Mik is egy könyv kiadásának lépései? Mely élményekkel és tapasztalatokkal, tanulságokkal gazdagszik az ember? Miért kezdődik a könyvkiadás után a  „munka”? Végig megyünk mindenen, lépésről-lépésre.

 Az én esetemben igazából nem is könyvnek indult…ami végül úgy néz ki, azzá ért 😊 Folyamata lassú volt, és mégis megvolt hol a lelkesedés, hol a bosszúság, hol a gyümölcsének érésének édes íze, ami maradt az „alkotások” után.

Annak jóleső érzése számomra, hogy az írásaim által kifejezem azt, ami bennem van, él és dobog, és át tudom adni magamból annak, akinek szól, vagy előrevetítem vágyaim bennük, kívánságaim öltenek testet a jövőre nézve, vagy csak megörökítek egy-egy életi helyzetet, eseményt, vagy megfogalmazom a véleményem- akkor lett a mindennapjaim része, amikor bekerültem az egyetemre és tanulmányaim során egy bizonyos „lapszerkesztés” szemináriumon belestem az újságírás, cikkírás, beszámolók, blogbejegyzések, tudósítások, kisebb versek…stb. szóval a műfajok sokszínűségének, és az írásnak magának, a minőségi írásnak és ezzel az ezáltali alkotói/teremtői folyamatnak a hátterébe, és kiváló Mesteremtől tanultam ezek csínját-bínját.

Emlékszem az első interjúkra, sajtótájékoztatókra, és szavakkal nem lehet igazán kifejezni, milyen, amikor szépen alakul saját stílusod, és felfedezed Önmagad, majd rátalálsz a SAJÁT hangodra. Majd ennek engedsz egyre több teret…….nemcsak a papírra vetett gondolataidban, hanem saját magadban is😊 Ezek évek és egy véget nem érő Út.

Három év alatt sokat tanultam, fejlődtem, és a folytatásos blogbejegyzés-sorozat, most nem is erről szólna, de emellett nem mehetek el, hisz valóban innen indult az egész. Három év alatt az egyetemi közösség újság és honlapfelületén volt alkalmam rengeteg anyagom megjelentetni, mivel idővel hallgatói szerkesztő is lettem, úgyhogy mondhatom írói pályafutásom itt indult, és a visszajelzésekből kaptam támogatást ahhoz és megerősítést, hogy ez jól megy nekem, annyira, hogyha még fejlesztem magam, akkor ez lehet az én Utam is. Valamint, hogy ezekkel az írásokkal nemcsak én nyilvánulhatok meg, hanem másoknak/másokon is segíthetek. Volt, amikor félretettem, de minden alkalommal a belső világom kifelé vetítésének legnemesebb eszköze maradt az írás, és legkedvesebb, úgymond legfrappánsabb megnyilvánulásaim kedvenc műfajává a versek nőtték ki magukat.

Így indult el az, hogy az akkoriban akár „muszájból” keletkezett írásaim vettek rá arra, hogy a magánéletembe is egyre jobban becsempésszem az írást, mely ott is maradt, azóta is. Nagyon sok témában, nagyon sok műfajt kipróbálhattam, és ezeket „összegyűjtöttem”. Mert hisz csak gyűltek.

Úgy alakult, hogy tíz éve pont, nálam egy magánéleti esemény is zajlott, és visszatekintve nem is lehetett volna „jobbkor”. Hiszen, mialatt történtek az események, és én minél jobban összetörtem, annál inkább fordultam az írás felé, és annál is inkább kezdett kialakulni az én írói stílusom, és megért az én Hangom. Úgyhogy köszönöm Neki is…tényleg. 😊 Habár összetört a szívem, állítom, hogy a szeretteim mellett, ez, az írásra való rátalálás és ennek a szerelemnek a beteljesülése hozott vissza az életbe és mentett meg!

Úgyhogy egyetemi éveim alatt mindenféle anyag született, egy olyan dolog gyűjtödött össze, melyeknek vagy az egyetemi felületeken hagytam emléket…vagy pedig magamnak gyűjtöttem és betettem a fiókba. Mindenhová írtam egy idő után, ahová lehetett: apró fecnikre, füzetek margójára, csak egy inspirációs csillámport odaszórtam és tudtam később abból, hogy mire gondoltam és szépen bontogattam szét……..a magam művészetét, a magam hangját..mindazt, ami velem történt, mindazt, ami Bennem történt. Mint a virág nyílásakor a szirmait. Pontosan 😊

Az írásokat, melyek önmagukban is helyt állnak, barátaimnak, vagy családnak mutattam még, és habár külsőleg nem egy könnyű korszak volt, belül mégis szárnyaltam előre, és visszatekintve csodálatosnak értékelném, ami Bennem végbement. Elindult egy olyan Út, ami mai napig Életem része…..és ami tíz év után is hagyott nyomott, és most beteljesült álomként, megvalósulni látszik. 😊

Az, amikor elkezdtem írni, és ezek az írások, beszámolók, reflexiók, versek megszülettek, igazából soha nem azért voltak, mert tudtam, hogy nekem termelnem kell, és muszáj, vagy megvolt az érzés bennem, hogy könyvet akarok írni, vagy könyvet írok………..szóval igazából pont ez benne szerintem a legspontánabb, hogy írtam egy könyvet, úgy, hogy igazából, soha nem akartam és nem gondoltam rá. Minden, amit magában rejtenek az oldalak, nem is e célból születtek, és úgymond ezzel úgy gondolom, fel is szabadítottam őket bizonyos fajta nyomás alól…… nem tudom milyen könyvet írni….ez a most érkező, első könyvem így született 😊 Furcsa, igaz?

Na, de hogyan is állt össze az anyag és hogy jött az első gondolat, hogy ezt jó lenne könyvformátumban megjelentetni? Mi is a téma?

Folytatás következik……

kép: pixabay.com, saját

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Tetszik a tartalom amit nálam olvasol? Iratkozz fel, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót

 

Örülök, hogy Nálam jártál! Amennyiben tetszett az itteni tartalom, iratkozz fel hírleveleimre, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót