Lepke voltam, Éveken át, éjjeleken át hajnalokig szárnyaltam. Tanultam, fejlődtem, alkottam, Függetlenül és szabadon szálltam. Szárnyaim viszont már egy ideje eltettem a szekrénybe, Eljött a
Nagy hirtelenséggel érkezett meg a vihar, Dúlt, hevesen…hörögve dörgött és villámlott, Majd hosszú hónapok után, de lenyugodott. Úgy néz ki lenyugodott… Elcsendesedik lassan és szelíden,
Az oldalamon kezdeményezett és indított #dalmaraton részeként 10 nyelven énekelek. Mivel nincsenek stúdiós felszereléseim, ezért a minőség nem tökéletes, de szívemből jön. Nos, csaknem egy
Amikor megpályáztam az Irodalmi Rádió Vidám versek c. pályázatát, akkor döbbentem rá, hogy borzalmasan kevés örömteli, vagy vidám, játékosnak mondható/hallható/olvasható és értékelhető versem van. Ez
Fogadjátok szeretettel eme videómat, mely egyik este, szívemből született meg. Ajánlom lefekvés/elalvás előtt meghallgatni és fülhallgatóval! A szöveget én írtam! Kép:pixabay.com Zene: Marcus Viana A
Álmodtam magamnak egy világot, Melyben szabadon alkothatok, Ahol leplezetlenül önmagam vagyok. Ahol csak szeretetet táplálok, Ahol melegségben és biztonságban vagyok, Ahol már nem „fájok”… Ahol
Eme versem 2023 áprilisában született, a Nő az ablakban c. vers-sorozatomnak ez az ötödik és záró darabja. 2 év alatt születtek meg a versek, a
Amikor magunkra gondolok, Jégszobor alakokat alkotunk, Pedig igazából, igenis hús és vér emberek vagyunk, Emlékeznék, mi volt egy éve…. Aztán befagy hirtelen szívem minden emléke.
2 évvel ezelőtt, ezen a napon indult útjára blogom, végzettségemhez és szenvedélyemhez visszatérve több év után: az íráshoz. Innen indult. Csodás lehetőségnek tartottam, hogy megosszam
Tetszik a tartalom amit nálam olvasol? Iratkozz fel, hogy ne maradj le az újdonságokról!
