Pár gondolat képekhez fűzve, saját miniversek:
Meg kell látnod a szerelmet a fák lombos zöldjében, a virágok illatában, a víz selymes hullámaiban, az ég kékjében, a napsütésben, a holdtöltében, a csillagok ragyogásában, a változás gyönyörében és végül az idő örökkévalóságában.

Gyere közelebb, bújj ide,
Könnyebb egymást ölelve!
Összekapaszkodva előrébb juthatunk,
Főleg, ha minden gonosznak hátat fordítunk!

Szeretném hinni, hogy hiányolsz ott, ahol nem vagyok,
S hogy köztünk ez működni fog.
Volt már elég ember, aki idő előtt elhagyott…
Nagyon drága a “díjam”, de lejjebb nem adom,
Hogy “megnyerj” magadnak, a szívedből kell megnyílj, ehhez ragaszkodom.
Ne játszmázz, ne hitegess,
Velem töltött idővel “fizess” és szeress,
Ölelj meg, ne engedj el,
Gyújts fényt bennem,
Ébreszd fel alvó szívem,
Benned bízom,
S remélem, nem kell csalódnom!

Én nem könyörgök,
Nem leszek sok, nem marasztalok…
Megtanultam, hogy néha jobb, ha csendben maradok.
Talán azzal sokkal többet elmondok.
Ha meg van írva, úgyis megtörténik!
Teremteni is tudok,
De hagyom folyni a flowt!

Remegsz a vàgytól,
Itt merengsz mellettem,
Én levegőt venni se merek…
Félek, meddig tudhatlak enyémnek…
Félek, hogy eltöröm fényedet…

Én semmit meg nem bántam,
Sokat tanultam, azért, mert hibáztam.
Azokbol okultam.
Ne aggódj, ez csak átmeneti:
Fogsz még látni mosolyogni, nevetni, kacagni, bolondozni,
belső világom valósággá teremteni,
Alkotni…
Boldognak lenni…
A vágyaimért nem fogok elnézést kérni,
Vagy meg tudod adni vagy nem… ez ennyi!

Aranykalitkába zártam magamat,
Megérte az áldozat?
Észrevettem, hogy lassan kezdek azzá lenni, akivé soha nem akartam…
A sok csalódás túl megmart, s én hagytam…
Itt hagytál ebben az érzésben,
Nem találom a kiutat, mondd merre?
Adsz térképet szíved közepébe?

Szerettelek, szeretlek.
Csak szavak szavak hátán.
Másnak trófea vagy, megszerezhetetlen bálvány.
Másnak cél vagy, csak egy feladat, csak egy próba,
Másnak teszt vagy, csak egy szótag vagy a sorba…
Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni,
Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni,
Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani,
Nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani….


