Most 4 napig a könyvek, az olvasók, s szerzők ünnepe van. 
Elgondolkodtam, hogy 5 éve írok hivatalosan. Az elmúlt 5 év gyümölcse: 5 saját könyv, 26 antológia. Tavaly egész évben 9 megjelent könyvhöz voltam köthető, most év közepe van, s már most ennél a számnál tartok. Vannak kitűzött célok, s remélem be is váltom mindet. Nem más miatt: magam miatt. Nem bizonyításból: adásból s megosztásból. Az olvasóimért, követőimért, barátaimért, szeretteimért, az “enyémeimért”, akiknek tudom, hogy számítok, s mindaz, amivel foglalkozok, amit csinálok nap nap után. Mindaz, amit leteszek az asztalra. Köszönöm, akik bíznak bennem! 
Ma, miután kezembe fogtam a 6. Könyvem (csak magamnak akartam egy emlék példányt, ehelyett kettőt kaptam), ami egyébként forgalomba nem került (én akartam így), hanem Valentin-napi, ingyenesen letölthető ajándék volt… nos, tudtam, hogy ezért éri meg. Amikor megfogod lelked egy darabját. Amikor tudod, hogy ha más olvassa, mosolyogni fog. Hogy lehet, valaki más lelkét Te fogod ezzel felemelni… Az Égbolttal táncoló, csillagokkal suttogó… annak tanújele, mennyire inspirál egy művész, alkotó ember, egy másikat. Ami nekik zene volt, az bennem verseket, novellákat ébresztett. S életem legkedvesebb, legszebb időszakában született, tavaly év végén.
Az Égbolttal táncoló egyébként ITT ingyenesen letölthető