A vér tintája

Tintába mártottam tollamat.

Meg akartam írni előre sorsomat.

Nem tudtam, hogy erre nem lehet kapni hatalmat.

A tintával csak emlékeket akarok hagyni,

Abból, ami bennem tud életként folyni.

Tintába mártottam tollamat.

Átitattam vele lélekszirmaimat.

Ki akarom írni érzéseimet, meg akarom osztani történeteimet,

Elmesélni a bennem született gondolatokat,

És papírra vetni a belőlem fakadó színes foltokat.

Ezzel a tintával írok,

S bár nem is célom és nem is befolyásolok vele semmilyen sorsot,

Mégis jó érzés, hogy magam után ezzel valamilyen nyomot hagyok.

Minden történetem az én részem,

Így minden történet csak egyféle tintával íródhat: pirossal, mint a vérem.

Zubog a felszínre minden igaz tapasztalásból született élményem.

Nekem is meg kellett értenem, hogy ami belőlem szól, és önálló életre vágyna,

Az az én vérem tintája.

A következő kép saját szerkesztés

Még több versem érdekel? Katt IDE

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tetszik a tartalom amit nálam olvasol? Iratkozz fel, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót

 

Örülök, hogy Nálam jártál! Amennyiben tetszett az itteni tartalom, iratkozz fel hírleveleimre, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót