Nos, igen. Ez egy igazán női poszt lesz… Nem mintha a másik nem nemes képviselői ne találnának benne értéket… de ahogy a rajzomból is „kiolvasható”, ez egy női álomkép leginkább. Megkérdezték, miért mindig hátulról ábrázolom a hölgyet, aki a rajzaim „főszereplője”. Azért, mert…igazából nem az arca a fontos, hanem a téma, amit a lány a rajzokon megél, és az, amiért papírra vittem, az a hangulat, érzés és milliő, amiért a papíron szerepel a rajz főszereplőjeként.
Művészetterápiám részeként nem hagyhattam ki ezt a témát, mert számomra fontos. Jelentőségteljes. És habár még csak egy álom számomra is, ez egy olyan témakör, ami foglalkoztat.
Jöhetnék a dumákkal, hogy jaj, minden kislány hercegnőnek hiszi magát, és míg kislány, valóban hiheti ezt. Mire felnövünk, sajnos úgyis ráébredünk, az élet nem tündérálom, és mi sem vagyunk hercegnők.
Én mindig is azok közé a nők közé tartoztam, akiknek a szeretetből (párkapcsolati szinten), a sikerből, az elismerésből, megbecsülésből morzsák jutottak, és akkor is azért, mert triplán megdolgoztam érte. Soha nem jött semmi könnyen az életemben, de…már pár éve meg se lep, és nem is vágyok rá. Amit elérek, azt mind magamnak járom ki – az utat, az elért eredményeket stb. Ami pedig a párkapcsolatokat illette mindig is…hát hagyjuk. Aki azt mondja, hogy „engem hercegnőnek kezelnek a magánéletemben”, vagy valóban egy álomban él, vagy multimilliomos, és ezért majdnem mindent megengedhet magának, vagy a párja az 1%-hoz tartozik, aki valóban úriember, és tudja, hogyan tisztelje és szeresse és becsülje meg párját. Mert az élet sajnos nem hercegnős, herceges álom. A való életben annak, aki lelket is kapott ebben a lelketlen világban, bár nem kell feltétlenül annak lennie, de a mindennapok igenis nem könnyűek, még akkor se, ha a két fél szereti egymást. Hosszú ideig úgy hittem, a szerelem elég. Nem az. Egy jól működő dolog két ember között sokkal több, mint szerelem. Vagy vonzalom. Vagy testiség. Hanem feltétel nélküli bizalom, türelem, alkalmazkodás (nem megalkuvás!), tisztelet, megbecsülés, és mély – mély szeretet.
Nők! Sokkal többek vagyunk, mint hús és vér! Aki ezeken kívül akar látni, az kíváncsi valóban rád – így azt ne szalaszd el. Nem fog veled lehet senki hercegnőként bánni, de ha egyenlő félnek tekint, ha tisztel, sokkal inkább felelősséggel lesz azért, és arra vigyáz, aki igazából vagy: a lelkedért és szívedért. Ettől vagy igazi NŐ. Felelősséggel van ezáltal a kapcsolatotokért is. Ez ránk is igaz visszafelé. Egyébként minden nap újra meg kell hódítani egy nőt, de a férfit is! Ilyen szempontból, igenis kihívás egy párkapcsolat, minden nap. De ha van igazi szeretet, akkor ez nem jelent gondot egyik félnek sem.
Nem feminista cikket akarok írni. 🙂 Csak kifejeztem, tudom mára, hogy nem könnyű semmi az élet egyik területén sem, tudom, hogy nem vagyok hercegnő, és nincsenek tündérmesék.
Attól viszont vágyom valamire… Amiért ez a rajz megszületett, mert egy vagyok a nők közül, és mindenkinek van egy álma… Az esküvő. Aki tagadja, az hazudik. Mindenkinek álma ez, csak max. már lemondott róla. Természetesen ez családi indíttatásból is jön, és számomra egy csodás példa van előttem (az én szüleim csaknem 40 éve élnek boldog házasságban együtt), és sok más történet, akik inspirálnak. Hiába változik a világ, ebben nem kívánok változni vele!
„Nem hiszek a házasságban”… mondják többen. Miért is? Mert fél, hogy elválnak idővel. Akkor nem a házasságban nem bízik, hanem a saját párkapcsolatában… A család alapja számomra mindig is egy akár formálisnak nevezett „papír” és két gyűrű meglétével indul: majd férjjé és feleséggé válnak. Egy ilyen „formális” dolog, a kimondott szavak, az eskü, igenis sokat jelentenek. Bocsánat, író vagyok, és hiszek a szavak teremtő erejében. Hiszek a szeretetben. Hiszek abban, hogy működhet. És én vágyok is rá. Hiszem azt, hogy ha megismerem az Igazit, fel fogom ismerni, talán nem Őt magát, hanem az érzést, amit táplálok iránta. Ebből mindent le lehet szűrni. Ha Úgy fogok szeretni, akkor az egy életen át tart majd, az én IGEN-em igenis egy életen át ível majd át, és én hiszem azt, hogy a legszebb gesztus, amivel eggyé válhat egy pár, amivel jelzik egymás felé az elköteleződésüket, az ebben teljesedhet ki. Sőt, csak akkor indul igazán egy család története.
Egy Nő kiteljesedhet egy kapcsolatban e nélkül is, egy férfi is szintúgy, de én e tekintetben gyógyíthatatlan romantikus vagyok. Ha már hercegnő úgysem vagyok, feleségnek még vágyhatok, nem igaz? 🙂
Tündérmesékben már nem hiszek, de ennek fontosságában és jelentőségében még igen. Ezt nem akarom elengedni, haladhat a világ, amerre….
Én nagyon várnám majd ezt a pillanatot. Az én pillanatomat, amikor letérdel elém az Igazi.
A Mi pillanatunkat.
Ki tudja, mikor kerül rá sor? Meg fog történni egyszer az életemben?
#lelekszirmok #blog #art #művészetterápia #rajz #igaztortenet #nok #eskuvo #hazassag
Több rajzra vagy kíváncsi és olvasnád hozzájuk kapcsolódó élettörténeteim? Katt IDE