A költészet napja

Április 11. József Attila születésnapja,a Költészet napja.


Az igazat megvallva, ha tudatosan odafigyelne rá az ember,minden nap lehetne igazán költői nap. De sajnos átsiklunk felette, egyre több a trágár szó a beszélgetésekben, és hát ki tud 7/24-ben költői strófákban gondolkodni? Ha az igazat megvalljuk elég lenne, ha csak abban gondolkodnánk és más lenne a világ.Nagyon szépen hangzik ez a nap, és már azért hálásak lehetünk,hogy ezt ilyen formában “ünnepelhetjük” művészemberek, színészek, írók, költők, kortárs alkotók…és minden földi halandó, akiknek valamit még jelentenek azok a strófák és versusok, amik régen egyeseknek a világot jelentették. Mert minden apróbb kétsoros vers is egy világ….kezdődik,csúcsán van és elmúlik…..de szeretettel van feléd, és TISZTEL.


Milyen szép is lenne, ha ez még létezne…..de a kommunikáció azóta rengeteget változott már. A magyar anyanyelv gyönyörűségeit viszont mire lenne nagyobb élvezet használni, mint páros vagy páratlan vagy egyáltalán kit érdekelnek a rímek, de művészi szövegben használni vagy azzá alkotni? Mit is jelent a művészi közeg, ugye? Természetesen a minden sallang, közhelyes és trágár kifejezés mellett az,amikor a lelkedből megszületik az a világ, ami benned él. Ugye milyen “könnyű”? A szavak, mint kifejezésmód mindig a segítségre vannak, az a nem mindegy hogyan használod, hogyan rakosgatod egymás mellé őket. Ugye jártál azért már úgy, hogy azt mondták neked is, hogy “ezt most nagyon szépen kifejezte”? Bizony, azért mindenkiben ott van a “kis poéta.”:)


Mint olyan ember, aki színházi közegben dolgozott, művészekkel, és egy közülük, valószínűleg könnyen mondom és írom ezt,főleg, hogy én szakmailag is tanultam az írást, de úgy gondolom a kis alkotó mindenkiben dolgozik. Csak ki-ki kisebb és nagyobb teret enged neki. Én személy szerint sokakat szoktam a környezetemben írásra buzdítani(már kifejeztem miért is hasznos), akár csak kis gondolat csírákat kifejezni, ne gondolkozz rímekben, sem szép szavakban, hanem behunyni a szemed és rá kell érezned a Lelked hangjára. Ez adottság is, és mindenképp kell hozzá kifinomultság, viszont az írás, mely képességet mindenkinek megadták, és a versek, ugye……az önkifejezés egyik legszebb eszközei. Van, akinek nehezebb ezt előhívnia önmagából, nem érez talán úgy rá…nincs rá igénye, megtalálta másban a művészi élvezetet, de ha önmagának nem is megy vagy akar alkotni poémákat, pontosan ezért születtek és születnek a csodaszép versek. Amikre elolvasván azt mondjuk: ez érthetetlen, ez hosszú, ez rövid..de ami mindenkinek eszébe jut, a versek……..olyan szépek. Nos, igen. A költői képek használata, a jó beleérző képesség, a szavak egymás utáni erőteljes ösztökélő kifejező használata értelem és érzelem szerint, és a rímekről nem is beszéltem…sem szakmaiságról…és mégis. Ez teszi művészivé a verseket. És mert tapasztalaton, saját bőrön alapszanak meg. Mert szívből és a lélekből születnek. Mert adni akarnak….csak emlékeztetni, udvarolni, gyönyörködtetni, megszenvedtetni…kiábrándítani, megríkatni vagy megnevettetni, játékosságra hívni, mint ahogy minden mással, versekkel is mindent ki lehet fejezni. EZEKÉRT IS SZÜLETNEK MEG A VERSEK. Hogy adjanak neked és hozzád, hogy támogassanak láthatatlan kézen fogva, hogy jelezzék hogy milyen a világ, milyen az a világ, ami az alkotóban van, és hogy jelezze, hogy van tovább bármikor, bárhonnan, hogy lehet bármi, vigyázz, légy észnél, de örökkön légy önmagad, hogy szeretve vagy, hogy nem vagy egyedül….. És miért is nyúlunk mai napig hozzájuk? Vagy, aki nem is műveli, miért szereti olvasni? Mert elér….eljut…..arcon csap vagy simogat…a Lelkedig, bizonyos mélységekig. Jegyezd meg, itt van a lényeg. Abból születik és a célja ott is landolni. Még ha egy mosoly, egy könnycsepp, egy méla köszönöm, vagy egy legyintés, vagy egy csápoló taps a “jutalom”. 


Éljenek hát a költők,a kezdők, a próbálkozók, akik engednek a szavak szárnyainak, az alkotók, az átadók, és az olvasók, a befogadók…a tovább éltetők..mit ért volna millió év össze verse Őnélkülük. Mint minden művészeti ág, ez sem érne semmit “közönség”,befogadó szív nélkül. 


Ez az oldal saját verseim kisebb tárhelye is lesz. Katt ide, ha szívesen elolvasnád a Pillangó verscsokromat. 



Kép:pixabay.com

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Tetszik a tartalom amit nálam olvasol? Iratkozz fel, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót

 

Örülök, hogy Nálam jártál! Amennyiben tetszett az itteni tartalom, iratkozz fel hírleveleimre, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót