Rebecca Ann Collins Pemberley-krónikáinak 3. könyve 2012-ben jelent meg a hazai polcokon, Visszatérés Netherfield Parkba címmel. A könyv gyakorlatilag Jane Austen halhatatlan remekművének a Büszkeség és Balítéletnek a továbbálmodása, egyik leghitelesebb módon.
Jane mama Nekem „szerelem”. Örök. Igyekszem azonban nem elfogultságba esni. Nehéz. Az Ő írói művészete számomra egy olyan végtelen, érinthetetlen inspirációt és belső szárnyaló világot adott, mely kitart életem végéig. Ahogy Ő írt és szólította meg a szíveket, az valami briliáns, kezdve ott, hogy alig 21 évesen írta meg ezen legnépszerűbb regényét, a Büszkeség és Balítéletet. Mindenkinek azt kívánom, hogy akármilyen területről is, de legyen az Életben egy ilyen inspiráló ereje, „mentora”, akire elég gondolni, és máris bontja szárnyát, nemcsak a képzelet, hanem a továbblépéshez, kitartáshoz, újrakezdéshez lévő akarat, vagy alkotni vágyás, pl. nálam a toll, vagy billentyűzet a kezem alatt, ha Rá és műveire gondolok. Azért, mert ihlet adó, nem azért, mert szeretnék úgy írni, ahogy Ő-arra senki nem képes. 😊
Maga a könyvajánló előtt hadd szóljak pár szót, könyvek tovább álmodásáról, írói szemmel.
Most elgondolkodtatott az a kérdés, amit már felhoztam egyszer: mi a jobb: könyv utána film feldolgozás, vagy feldolgozás nézése és utána a könyv elolvasása? Mennyire ihlet meg titeket egy sztori, mi kell hozzá, hogy akár elolvassatok utána, még az eredeti művön túl, egy arra épülő folytatást? Írjátok meg, nagyon érdekel 😊 Mindenesetre hozok könyveket ezen példákra majd.
Azt látni viszont, hogy ennyi embert megihlet(merthogy rengeteg Büszkeség és Balítélet folytatást olvastam már) egy történet és annak tovább gondolása írásban nagyon érdekes dolog. Főleg, hogy nem tudnám megválaszolni elsőre én sem, engem mi bírt arra, hogy ennyi folytatást elolvassak. 😊 Itt csücsülnek nálam Helen Halsted, Victoria Connelly regényei vagy akár a P.D. James Death comes to Pemberley-je(melyből BBC mini széria is készült 2013-ban) további elképzelések azután, hogy Darcy és Elizabeth egybekelt. Talán, mivel szeretett könyv, engem is érdekelt, hogyan is folytatódhatna utána a történet? Az eredeti könyv szeretete magával vonzza ezt az érdeklődést, kíváncsiságot eleve…az azt követő irományok által, mely az eredetit kívánna méltón tovább fűzni saját elképzelése szerint. Sok olyan könyvet megvettem, ami végül nem tetszett, és rájöttem azért, mert mégiscsak kíváncsi voltam, de ezt mind az eredeti regény által érzett szeretet váltotta ki és azért növelte a kíváncsiságom. Ilyen szempontból,- persze egyedinek kell lennie egy könyv folytatásának,- mégis szinte eleve sikerre lenne ítélve egy már „megalapozott” írás? Ti hogy érzitek? Az ember fantáziáját mindenképpen izgatja….még egy film is, még ha vége is lett, utána elgondolkozik, oké, és mi lenne utána? Nem hiába készül millió folytatásos film is. Vagy a könyv és a vele összefüggő filmszériák népszerűsége: Harry Potter vagy az Éhezők viadala…. az ember, ha olvas, szeretné látni azt filmvásznon…..de érdekes, hogyha látja, utána vágyik-e még olvasásra, mely minden bizonnyal, már nem saját fantáziáját indítja be, hanem kötődik azokhoz az arcokhoz és cselekvésekhez, helyszínekhez, hangokhoz, amiket már látott a moziban. Én mindig így vagyok vele. Picit csalódás ilyenkor, mert magamnak nem tudom, máshogy képzelném-e el, de már nem tudok elvonatkoztatni a látottaktól. Van, hogy a könyv, annyira ugyanaz, hogy már unom, van, hogy jobb lett a film, és van, hogy bántam is, hogy elolvastam, mert önmagában a film többet ad, mint a könyv és el sem hittem, hogy ilyen jó feldolgozás született egy ennyire semmitmondó könyvből. Később jönnek a példák…
Mindenesetre nem egy ilyen írói törekvés van, és mind egyedi (jut eszembe az eddigi legkülönlegesebb Büszkeség és Balítélet feldolgozás a zombis volt, azt láttátok?), mivel saját továbbgondolás, és ha az eredeti könyvet tisztelve, a korszakhoz megfelelően kialakítva a környezetet, a szereplőkhöz vagy utódaikhoz szeretetteljesen hozzányúlva (bár olyat is olvastam, aki Austen karaktert a folytatásban „megölet”), akár modern szálakat is beleszőve, a szerelem, az intrika, misztika, vagy kriminalisztikai elemekkel dolgozva, történelmileg hitelesnek maradva, egész nagy siker lehet egy ilyen könyv, és működik, nem egy példa van rá.
Vissza, ehhez a tovább gondoláshoz. Mert itt pont ezek az elemek jelen vannak-azért is hozom ezt, hiába a 3. a Pemberley-krónikákból. ( A könyvsorozat ezután is folytatódott egyébként.) Mégis ad egy többletet, pont azért, mert nincs könnyített pálya és nem „átlagos: a férfi találkozik a nővel” szerelmi történet. Nézzük a hozzávalókat:
Ahhoz képest, hogy mi az alap regény, itt már az utódjaik vannak, történelem, politika, tragédia, ármány, és szövevényes szálak, ki kinek a kije, össze vissza kavarodás. Majd a megoldás…
Milliók kedvenc regénye és alighanem kevesen vannak, akik ne ismernék vagy ne olvasták már volna a méltán tisztelt brit írónő, Jane Austen Büszkeség és Balítéletét, ami 2013-ban ünnepelte 200 éves megjelentetésének évfordulóját.
A regény nem véletlenül Austen egyik, ha nem a legnépszerűbb és híresebb alkotása, amely úgy szól a női lelkekhez, ahogyan más senki, és ahogy a férfiember soha nem is értheti meg.
A Visszatérés Netherfield Parkba szerzője, Rebecca Ann Collins egész életében Jane Austen rajongója volt, zsenge tizenkét éves korában olvasta először a fenn említett művet. Egyből beleszeretett a szereplőkbe, azóta pedig éveket áldozott kedvenc írónője életének és műveinek tanulmányozására. Irodalomtanárként és könyvtárosként temérdek információt gyűjtött Miss Austen-ről és koráról, amelyben élt és alkotott. Ez vált a pemberley-i családokról szóló könyvei alapjává. Mivel szereti a könyveket, a zenét, művészeteket, állítja, hogy nagyon otthonosan érzi magát a korszakban, amelyről ír és nagyon átérzi a szereplők lelkivilágát. Ezt bizonyítja is e könyvében. Hozzáteszem, ez elengedhetetlen is, ha valaki egy regény folytatásának megírására szánja rá magát. Bár az írónő élvezi a modern kor kényelmét, sok mindent kedvel Austen értékeiben és világnézetében.
Valószínűleg senkit nem kell emlékeztetni arra, hogy miről szól, és mivel végződik a Büszkeség és Balítélet, tudjuk, hogy a Bennet lányok kiházasodnak és egyikük első otthona lesz Netherfield, a másik nővéré pedig Pemberley. Ms. Collins már előző két romantikus regényében végigkövette, továbbálmodta a főhősök életét e helyszíneken, ezekből születtek a Pemberley-krónikák. ( Van, aki olvasta valamelyik részt már?) Most új szintre lép, egy új korszakban, egy másik, fiatalabb Mr. Bingley-vel tér vissza Netherfield falai közé. A Darcy, Bingley család három generációjának története most folytatódik a közép-viktoriánus kor politikai és társadalmi színpadán. A szereplők viszont kitaláltak, helyesbítve továbbálmodta a szerző: már az eredeti műben talált Austen hősök gyerekei, unokái, unokahúgai a főszereplők, nevezetesen Jonathan Bingley, Charles és Jane fia tér vissza szülei egykori otthonába. A megnyerő természetet és nagy vagyont öröklő fiú minden kétséget kizáróan lehetne Austen hős. A regényben nehéz döntésekkel kell szembenéznie, melyek önmaga és mások számára is előre nem látható következményekkel járnak. Egy végzetes, tragédiával végződő éjjelt követően nyilvánvalóvá válik, hogy bonyolultabb sors vár rá, mint szeretett apjára. Szerelem, árulás, halál. E hiteles és életszerű regény csodálatos folytatása és továbbálmodása az akkori világnak.
Az érdekes, fordulatokkal teli, izgalmas cselekmények sora és persze maga az akkori világ bevonzza az olvasóját. Még maga Jane Austen is elmosolyodna olvasása közben és áldását adná rá.
Ezért ajánlom én is szívből Nektek!
kép:saját