Született egy újabb vers…. belekerült a Nő az ablakban vers-sorozatba, folytatásként. Itt az első, és a második, most érkezik a harmadik darab.
Állok az ablakban.
Nézem a messziséget.
Várlak… Haza … Téged.
Már csak pár óra…. És újra megölellek.
Nézem a helyet, ahol vagy,
Ahonnan az ablakon keresztül tekintetem egész nap vigyázhat.
Végigjárnám Veled minden nap, minden lépted,
Levenném válladról, ha bánat érne Téged.
Együtt nevetnék Veled,
Homlokodról letörölném az izzadságcseppeket.
Egész nap gondolok Rád,
És igazad van, akárhányszor elmondod nekem,
Ott is vagyok minden nap-mindig Veled,
Mert Én kaptam melletted a legszebb ‘szerepet’,
Melyet hálásan megélek,
Hogy valóban együtt járom az Utad – Veled.
Az Utunkat…. Sorsunkat.
Le akarom élni az Életet Melletted.
Rendületlenül Várlak haza, hogy ezt elmondjam Neked.
képek: pixabay.com; saját szerkesztés: canva.com