Felejtsd el, ki voltam…

Már rég nem az vagyok, aki fél vagy egy éve.

Már nem tudod, igazán ki vagyok, ha nem hallottál felőlem egy ideje.

Állandóan változok. Konstans transzformációban mozgok.

Már nem lány, hanem nő vagyok.

Felejtsd el, akit ismertél,

Már nem mosolygok állandóan én.

Megtanultam harcolni,

Magtanultam határokat állítani,

Többé nem fognak kihasználni!

Megtanultam szívem megvédeni.

Ismertél? Töröld ki!

Ideje újrakezdeni!

Ismerem az élet törékenységét, tudom milyen úgy minden nap, hogy van mit veszteni,

Tudom, milyen felelősségteljesen létezni,

De már azt is tudom, milyen az élet terhét cipelni.

Tudom, milyen tűrni.

Megjártam már a poklot,

Két éve csak sírok és fájok.

De nem akarok magam köré sajnálatot.

Minden nap teszek magamért és gyógyulok.

Emelt fővel kitartok.

Felejtsd el, ki voltam ezelőtt, ebben az életben,

Csak érettebb lettem.

Felejtsd el, kit ismertél,

Légy azért nyitott, hogy újra felém közeledjél.

Felejtsd el, ki voltam,

Hadd mutatkozzam hát be újonnan…

#sajátvers #sajátrajz

Saját szerkesztésű kép!

Érdekel több? Fedezd fel a verseim, ITT !

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on pinterest
Pinterest
Share on email
Email

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Tetszik a tartalom amit nálam olvasol? Iratkozz fel, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót

 

Örülök, hogy Nálam jártál! Amennyiben tetszett az itteni tartalom, iratkozz fel hírleveleimre, hogy ne maradj le az újdonságokról!

A “Feliratkozás” gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatkezelési tájékoztatót