A sorsdöntő események, találkozások, fordulatok mindig a hétköznapokban történnek. A legapróbb dolgokban… lehet, aki mellett ma elmész, pár év múlva melléd szegődik és marad is örökre, lehet, aki mellé ma leülsz… utána évekig az életed részévé válik. (Elmúlt években csak így jártam. 
) Vagy hoz az életedbe olyat, ami felismerést hoz. Lehet ma mondott neked valaki valamit, és többé nem látod, de mondott egy olyan mondatot, ami később értelmet nyer az életedben.
Semmi nem véletlen és nem céltalan. Ma kellett hallanod azokat, amiket. Ma kellett történnie annak, ami. Ne keress okot, fogadd be ezt a tényt. Valóban minden akkor jön el, amikor be tudod fogadni. Lehet nem ma érted meg, de ma kellett hallanod és átélned, és a megértés szintén akkor jön majd el, amikor megér az rá. Aki ma csak átfutó ismerős, később bizalmas lesz, lehet, aki mellé ma lefekszel aludni egy hét múlva semmivé lesz életedből, aki ma még közömbös, az egy hónap múlva már a minden lesz, és elég egy perc, egy mozzanat, egy mozdulat, egy tekintet…. mely mindent átmozgat, átrendez, elindít és megváltoztat.
A sorsfordulat nem egy olyan, amire várunk… amire készülünk vagy betervezzük. Ezek megtörténnek. És legtöbbször pont akkor, amikor valóban nem is várunk rá. Mert erre nem is lehet sem készülni, vagy betervezni. Az ilyen pillanatok, fordulatok valóban élettörténetet formálnak, anélkül, hogy tudnánk előre vagy előtte. Ezt nem tudhatjuk előre… mivel ezek sem egóból (tudatosan vagy tudatban) születnek, hanem érezzük. Ha elég kifinomult az ember, előre is megérezheti, de igazából amikor megtörténik, akkor biztosra érezzük… hogy az életünk többé már nem lesz ezután ugyanolyan.
Kép:pixabay.com