Ebben a világban én kis lámpásként hordom magammal a fényem, Hogy sose veszítsem el a reményem. Hogy minden hajnalban, ahol az ég meghasad… Tudjam, érkezik

Tintába mártottam tollamat. Meg akartam írni előre sorsomat. Nem tudtam, hogy erre nem lehet kapni hatalmat. A tintával csak emlékeket akarok hagyni, Abból, ami bennem

Mit tegyen két szerető szív, ha nem tudja igazán szerelmét megélni? Hogyan lehet igazán a távolból adni? Hogyan lehet idő és tér áthidalásával, mindig a

Szívem összetört szilánkosra, odavan volt életének halk dobogása. Hangtalan még zokog, nyöszörögne még egy kis életért, de összevarrni már SOHA nem tudom, kifoszlott minden sarkánál

Beleróttam egy őszi falevélbe elmúlásomat. Pergamenként összezsugorodott a rá nehezedő súly alatt. Életemben büszkeségemet félretettem, méltóságom mégis megőriztem, hibáimat mind elismertem, sorsommal szembe néztem. Sokszor

Éjféli versem. 🙂 Frissen! Éjjel, mint egy éjszakai lepke, amikor mindenki más alszik és a világ elcsendesedik, én akkor bontom szárnyaimat, meglátogatom egyetlen társaimat és

Fogadjátok szeretettel egy nemrég írt versem. Ne feledjétek, minden vihar után, a sötét felhők után kiderül az ég, és újra süt a nap! Ha egyelőre

„Új versek”- ez a címe a következő írásos kis gyűjteményemnek. Az elmúlt 3 hónapban 13 vers született meg Bennem. Sok minden történt, amit tapasztaltam és

Utazás….nézni a tájat….álmodni a vágyad….. Eredmény a lenti vers……….. 🙂 Fogadjátok szeretettel! Több versem ITT ! kép:pixabay.com, saját szerkesztés: canva.com

„Utónyár-érzés”… Igaz történet… Ezen versem egy hónapja íródott. Fogadjátok szeretettel! Több saját versem, illetve #versonline előadások ITT ! kép:pixabay.com; a vers képe saját szerkesztés: canva.com