Címzettem: legkedvesebb Szerettem
Drága Mami!
Tudtam, hogy levelem megírásakor remegni fog a kezem, de azt hittem azért, mert már én is olyan öreg leszek, mikor ezt meg kell írnom, hogy a toll remegni fog ujjaim között. De … ember tervez, Isten végez.
Az biztos, hogy életemnek egy felejthetetlen keretet adtál: a napon, majdnem órára pontosan, amikor nekem életet adtál, rá pár évtizedre elköltöztél. Most már itt tudlak megszólítani Téged. Tündérföldön, az angyalok birodalmában, a Mennyországban. Ez … mégis olyan megnyugvással tölt el engem.
Ugyanis, amint megtettem feléd első lépteim, Te életed végéig képletesen, de vigyáztad azokat, és ahány kudarc, csalódás ért a mocskos világból, Te mindig megtisztítottad nyomait körülöttem. Így maradtam én is, világom is, és a lelkem is mindig tiszta – tele hittel, amit az utolsó időkben már Te sem tudtál, honnan fakad belőlem. Mivel Te tudtad legjobban, hányszor megmartak.
Ha rajtad múlik tündérálomban élek, és igyekeztél is ezt a burkot körém építeni. Ez a világ viszont sajnos nem tündérálom. Az, hogy úgy szólítalak meg, hogy Te viszont már ebbe az országba átköltöztél, nyugalommal tölt el.
Tudom, hogy tudtad, ki vagyok igazán és mennyit érek, viszont olyan hirtelen történt minden, hogy nem voltál biztos és nyugodt sorsom felől, úgy mentél el. Szeretnélek megnyugtatni, hogy habár sorsom nem tudom előre, azon leszek, hogy mindazt, amit tanultam Tőled, azt kamatoztassam, minthogy büszkén mindig eszerint éltem. Az is biztos, hogyha Te nem lettél volna, nem vagyok ilyen, mint amilyen a lelkem. Tudom, hogy mindentől megóvtál volna, de edződnöm kellett, hogy mára ilyen erős legyek. Az itthonról kapott szeretetország így is kifogyhatatlan, és a legvastagabb, legmelegebb, legpuhább bélés béleli.
De tudtad is, milyen erős vagyok, valószínű azért is neveztél ” töntös oroszlánom”-nak. Minden becézgetést hallok hangoddal, és látom sosem rest alakod, ahogy ténykedik körülöttünk…
Szóval, bármilyen zord lesz a világ, minden napból kihozom a legtöbbet, és igyekszem helytállni, minden téren. Ebben biztos lehetsz!
Remélem, megtapasztalhatom, hogy olyan jó anya legyek, mint Te voltál és vagy mindig.
Mindig, mindent megtettél értem, én ezt a további tiszta és nemes életemmel igyekszem maradéktalanul meghálálni, mert tudom, hogy ez tölt majd el legnagyobb örömmel, ha látod majd Tündérföldről.
Vigyázok magamra, az Én világomra és az álmaimra, melyekből, ha a körülmények is engedik, minél többet valósítok meg majd, szépen lassan…!
Nyugalom tölt el, mert nem változott semmi: felém ontott szereteted örökké bebugyolál majd, helyed szívemben és az a szeretet, amit én irántad érzek, az pedig ugyanolyan intenzitással lesz táplálva, és ugyanott vagy bennem, ahol eddig.
Enyém immár a legnagyobb fénnyel ragyogó csillag az égbolton!
Te csak töltsd megérdemelt pihenésed!
Szelli!
Ölbéli bubád
A rajz saját, művészetterápiám része.
Nincs elmúlás, ahogy ITT is leírtam, csak búcsú. Ez a nyílt levél ezt testesíti meg … Édesanyám örök emlékére.